A Kickstarter eddigi legsikeresebb óra-projektje a Filippo Loretihez köthető. Az első kampányukban közel 1 millió eurót, második kampányukban pedig közel 5 millió eurót kéregettek össze az internet népétől, hogy megalkossák az "elérhető árú luxus karórát".

Ez rémesen marketing szagúnak hangzik, nem véletlenül. De mielőtt végtelenül ítélkeznénk szögezzük le, hogy jelen írásban a szerző személyes véleménye valamivel nyomatékosabban nyilvánul meg, mint más cikkekben, amikor órákról részben szubjektív véleményt alkot. 

Nagyon röviden a Kickstarterről

Pár évvel ezelőtt az emlegetett internet népe rákapott a közösségi finanszírozás csodájára, aminek úttörője a kickstarter.com. A lényege ennek a támogatási formának, hogy a Kickstarter felületet biztosít gyakorlatilag bárkinek, akinek van egy vállalkozáshoz köthető ötlete, legyen az lámpabúra újságpapírból, kutyából szalonna, vagy elérhető árú luxus karóra, jelentsen a luxus ezesetben bármit is. Az ötletgazda készít egy profilt, feltölti a termékinformációkat, képeket, videót, megad egy összeghatárt, amit minimálisan el kell érjen a gyűjtés során, hogy a termék létrejöjjön és készít csomagokat: aki nagyon korán befizet egy darabra, vagy kettőre, az a későbbi ár harmadáért kapja, vagy valamivel később, a második etapban már csak féláron, vagy egyszerre vesz hatot ötöd áron, satöbbi, hogy csak hozzávetőleges példákat mondjak. A kampánynak van egy határideje, amíg a gyűjtés mehet, ha eddigre elérte az adományozott összeg a cég által megadott számot, akkor indulhat a kivitelezés. Arról, hogy hány valódi és hány kevésbé valódi projekt szedett össze hatalmas összegeket, most ne ejtsünk szót, nem ide tartozik. Természetesen akik befizettek, azok valamit kell kapjanak cserébe, így az adományozás szó nem feltétlen állja meg a helyét, nevezzük inkább előfinanszírozásnak.

Filippo Loreti: "elérhető árú luxusórák" - Egész biztos?

Jelen cikk tárgya, a Filippo Loreti elnevezésű márka, amit egy litván testvérpár talált ki és vitt Kickstarterre. A projekt nem mást ígér, mint elérhető árú luxusórát, a luxusórák árának töredékéért. Azt mondják, hogy egy luxusóra, ami 1000 euró körül kapható, annak az előállítási költsége valójában 100 euró, de a nagyker-kisker hálózat és a hatalmas profitéhség miatt kerül 1000 euróba. Még sosem bocsátkoztunk olyan cikk megírásába, ami taglalná, hogy mi a luxus és mi nem, de azt tudjuk, hogy az 1000 euró az a svájci mechanikus karórák alsó-középkategóriája. A Certina és Tissot néhány típusa, mint svájci alsó kategória, de nem az alapmodellek tartoznak ide. A luxus a mendemonda szerint a Rolexnél kezdődik, azt szokták rá mondani, hogy a belépő a luxusórák világába. Férfi órát náluk pedig most nagyjából 4850 euró alatt nem kapni (36 milliméteres Oyster Perpetual, ref.116000). De mit jelent a luxus?

 Az első kickstarteres kör árai - Forrás: Filippo Loreti/kickstarter

Ennyire még ne szaladjunk előre, a fenti képre a vizuális igényesség jelenléte nélkül összeszedtem a Filippo Loreti első kampányának "csomagjait", kattintásra nagyobb lesz a kép. Ígérik tehát az elérhető árú luxusórát, amire ha nagyon korán befizetünk (múltidőben, persze, mivel 2014-es az első projekt), akkor 99 euróért megkaphatunk egy darab Filippo Loreti "luxury watch"-ot. Kihagyhatatlannak tűnik, igaz? Valójában ennél a pontnál abba is hagyhatnám ennek a cikknek az írását, mert már ennyi éppen elég volt ahhoz, hogy az Olvasónak is leessen, hogy nagy halom marketing bullshittel állunk szemben és nem is érdemes mélyebbre ásni.

Első körös Filippo Loreti Florence - Forrás: Pinterest

De mégis érdemes foglalkozni velük, mert annyi embert meghülyítettek elvakítottak az olcsó luxussal, hogy a második kickstarteres projektre 4,8 millió eurót szedtek össze, 18550 embertől. Ez átlagosan 259 euró / fő. Az oldalról összegyűjtöttem a második projekt összegeit is, íme:

A második kickstarteres kör árai - Forrás: Filippo Loreti/kickstarter

Hogy az infláció, a megnövekedett beszállítói, vagy tervezői költségek nyomták így fel az árakat nem tudom, de a legolcsóbb változat már 139 euróba került, ha nagyon igyekeztünk. Ami ennél valamivel meglepőbb, hogy 265-en fizettek 695 eurót, tehát mai árfolyamon 214.000 forintot 5 darab luxusóráért, plusz három darab olasz bőrszíjért, egy luxus (!) óradobozért és egy felgöngyölhető utazó roll-ért. Mindezt, minden csomagnál ingyenes szállítással világszerte.

A díszdoboz - Forrás: filippoloreti/kickstarter

Ha csak órára vetítjük le, akkor ebben a gyűjtői csomagban darabonként 42.800 forintért kaptak Filippo Loreti luxusórákat a szerencsések. Tény, hogy a második generáció már valamivel igényesebbnek hat az elsőnél, legalábbis a gyári fotókon mindenképp.

Filippo Loreti Venice Automatic - Forrás: filippoloreti.com

Weboldalukon hosszan részletezik, hogy a -valódi- luxusóra gyártók miért retteghetnek mostantól kezdve, hiszen ők is tudnak luxusórát készíteni, és azok árának töredékéért. A magyar és külföldi magazinok egyöntetűen tényként közlik, hogy milyen elképesztő minőséget képviselnek ezek az órák, sőt, olvasni olyat is, hogy "A siker miatt sokan a Teslához hasonlítják a litván luxusmárkát, amely egyetlen jó ötletnek köszönhetően ledönti az addigi sztereotípiákat, és megfizethető áron kínál csúcsminőséget." -uzletresz.hu-
Egy átlagos Tesla Model S-t ~100.000 dollár körül mérnek az Államokban, nézőpont kérdése a "megfizethető ár", mint 25,5 millió forint, csak úgy, mint FL-re a luxus.

 A 179 eurós luxus modell, a "Rome". Hátoldala egyébként igényesen gravírozott, római témával. - Forrás: filippoloreti.com

Tehát azt állítják, hogy 100-500 dollár között luxusminőségű órákat készítenek, ezt pedig úgy tudják megvalósítani, szemben más luxusmárkákkal (pl. Rolex, JLC, Blancpain, Piaget, Patek Philippe: pár luxusmárka - a szerk.), hogy kihagyják a nagykereskedői-kiskereskedői hálózatot és a drága marketing kampányokat (sic!). Ezzel arra utalnak, hogy a luxusgyártók ezért drágák. Mivel ők nem neveznek meg egyetlen luxusmárkát sem, így nem lehet ordítva mutogatni, hogy ezt mégis mire alapozzák és itt el is jutottunk a legnagyobb fegyverhez, a megfoghatatlansághoz:

A luxus, mint értékhatár, vagy minőség egy megfoghatatlan fogalom. Senki nem tudja egészen pontosan meghatározni, hogy mi tartozik a luxushoz, így ők bátran állíthatják, hogy az ő szemszögükből luxusórákat készítenek. Kinek mit jelent a luxus? Matis és Danielius Jakutis számára -a FL megalkotói- az 1000 eurós karóra már luxus, és ők ezt überelik. Azoknak, akik ismerik az órák világát, az 1000 euró még nem luxus. És itt nem arra gondolok, hogy kinek mit enged meg a pénztárcája, hanem az óraipar -tól -ig határaira, amiben az 1000 euró az alja.

 Egy valódi luxusóra. a JLC Master Grande Tradition Tourbillon Cylindrique Quantième Perpétuel, közel 100.000 euróért elérhető.

Az ablogtowatch alapítója pár hónappal ezelőtt egy nagyon hosszú cikkben összefoglalta, hogy miért drága a svájci óra. A svájci hagyományok, a helyi munkaerő, a fejlesztés - tervezés (!), amiről sokan azt gondolják, hogy "ugyan már", pedig az európai mérnöki munka egyáltalán nem olcsó. A gyártás, ha saját manufaktúrában, gyárban történik, akkor az órák árainak tartalmaznia kell a gyár felépítésének, az alapanyag előállításának, az alkatrészek elkészítésének, az összeszerelésnek, csomagolásnak, kiszállításnak, adminisztrációnak az infrastruktúráját és költségét. Egyébként pedig a svájci levegő tisztább, a tájak szebbek, a fű zöldebb, a tehén pedig lila, ezek sem elhanyagolható szempontok.  Tehát közel sem annyira fekete-fehér, mint azt a litván testvérpáros elhinti, miközben a munkatempójukat a példaképükhöz, Elon Muskhoz hasonlítják.

A technológia

Nem a megtévesztés technológiája, hanem az óráé. Ha eddig azt néztük, hogy megvezetik az embereket, akkor nézzük, hogy a gyakorlatban mi számukra a luxus. Kiemelnék két véletlenszerű példát, aktuális modelljük az olaszországi Velence ihlette "Venice Blue Gold Moonphase" (VBGM), ami egy kvarcóra és a Venice Gold Automatic.

 Filippo Loreti Venice Blue Gold Moonphase - Forrás: filippoloreti.com

A VBGM előnyére váljék, hogy holdfázisos. Ez egy alapvetően kevésbé hasznos, de látványos funkció, ami az áttételezés és a technika miatt inkább a mechanikus óráknál kiemelkedő, de egy ilyen óránál érdemes megemlíteni. A Miyota megbízható, de luxusnak semmiképpen nem nevezhető, kis tételben 15 dollárért beszerezhető 6P00 werkjét használja a modell:

A Filippo Loreti luxusórákban használt kvarc szerkezet, a Miyota 6P00. Nem luxus. - Forrás: jkhorological.com

A 40 milliméteres acéltokról sajnos nem írják, hogy milyen eljárással lett arany színe, valószínűleg a napjainkban elterjedt PVD eljárást használták. 9 milliméteres vastagságával egészen viselhető méretűnek tűnik pusztán az adatokból. A videókban is hangoztatott prémium olasz bőr az első tapintásig rejtély marad, bár ha a prémium olasz bőrszíjakat gyártó Colareb áraiból indulok ki, akkor furcsa végösszegekhez érek. A számlapot csak 3D rendereken és Photosoppolt képeken láthatjuk, így arról nem lehet konkrétumot mondani a weboldal alapján. Ami érdekes lehet, hogy 10 év garanciát és 5 bar vízállóságot vállalnak a modellre, mindezt  199 euróért.

A másik modell a Venice Gold Automatic már drágább, 489 euró. Tehát nagyjából Tissot, Certina, Steinhart, Davosa árban van, mondhatjuk, hogy a svájci belépőkategória árában. A tok 42 milliméter átmérőjű és 12 milliméter vastag, ez már jelentősebb méret, a kényelmes viselhetőség határán, bár, mint ezt tudjuk, csukló és személyiség függő.

Filippo Loreti Venice Gold Automatic - Forrás: filippoloreti.com

Az üveg nagyon érdekes: "Sapphire coated crystal with anti-scratch function", magyarul zafír bevonatos üveg karcálló funkcióval. Ez azért elég kínai piacosan hangzik elsőre. Meg másodjára is. Többek között ezt is megkérdeztem a cégtől egy informálódó levél keretében, de már egy hete, hogy nem kaptam választ.

Filippo Loreti Venice Gold Automatic hátlapja, szerkezete - Forrás: filippoloreti.com

A szerkezet szintén Miyota, tehát a japán Citizen leányvállalata készíti, cal.9100. Alapvetően egy korrekt szerkezet, mutatja a járástartalékot 12 óránál, a hét napjait 9 óránál, 6 óránál azt hinnénk, hogy holdfázist, pedig nem, az a 24 órás indikátor, tehát, hogy éjjel, vagy nappal van-e, 4 és 5 óra között a dátumot és 3 óránál pedig a hónapot. Tehát naptár funkciókkal bőven el vagyunk látva. A rotor kifejezetten szép, felmárkázott darab, a járástartalék 40 óra, a tolerált járáseltérés pedig napi -10/+30 másodperc. Utóbbi kifejezetten nem a luxuskategóriába tartozik. Egy nagyon gyors keresés alatt 89 dollárért találtam ilyen werket kis tételben.

Miyota 9100 - Forrás: Miyotamovement.com

Ismerjük a konkurenciát ebben az árkategóriában, és ha nem is annyi naptár funkcióval, mint amennyit a Miyota szerkezete nyújt, de kifejezetten igényes svájci, automata karórákat lehet kapni ennyi pénzért, amik akár még közelebb is állnak a luxushoz, mint a Filippo Loreti órái.

Tissot LeLocle - Forrás: Tissot.com

Használtan

Szembejött két, még első körös darab, a Florence és a Venice. Mindkettő kvarcszerkezetes, előbbi ezüst számlapos, hárommutatós, dátumkomplikációval, utóbbi pedig naptáras, éj-nap kijelzős, arany színű számlappal. Az első generációnál még a Seiko-féle Hattori kvarcszerkezeteket használták (kisker. ára jelenleg ezeknek 9 és 16 dollár), megbízható alapszerkezetek felesleges sallang nélkül.

A Filippo Loreti Florence típusaiban is használt Hattori PC32 szerkezet. - Forrás: Esslinger.com

A tokok egyaránt 40 milliméter átmérőjük és 9 milliméter vastagok. A hátlapokon rövid, romantikus leírás a városról, ami ihlette, ami alapján elnevezték az órákat, valamint a tulajdonságok, például, hogy az óra rozsdamentes acél. Nincs kétségem efelől, de az órán az arany PVD (?) bevonat kopása alatt látszik az eredeti felület, ami nem hasonlít az acélra - viszont ha csak a hátlap acél, a tok pedig nem, akkor a "stainless steel back" feliratot szokták feltüntetni-.

A számlapok az árukért korrekt minőségűek, hiba, elnyomás nincs rajtuk, és a sunburst hatás is szépen látszik fényben. Egyedül a segédszámlapok mérete nagyon apró, így elsőre kifejezetten nehéz leolvasni, Gasparus Magnus a Venice tulajdonosa is erre panaszkodott -másra nem-. Közte és sok más tulaj között talán az a legnagyobb különbség, hogy pontosan tudja, hogy mit vett, ismeri az órákat, azok világát.
A Florence használtan került jelenlegi tulajdonosához és megviselte az elmúlt két év, valamikor az első tulajnál beázott, ez a baleset pedig a számlapon jól látható nyomokat hagyott.

Érdekes történet egyébként, hogy az ázott számlapot a tulajdonos ki akarta cseréltetni a céggel, természetesen térítés ellenében, és hosszas levélváltások után sem volt lehetőség erre, a cég azt állította, hogy nem lehetséges a számlap cseréje. A bőrszíj a Venice-en még tart, és kifejezetten jó állapotban van rendszeres viseletként is, a Florence szíja az ázással hatványozottan használódott.

Elmondható mindkét óráról, hogy az árukért (Florence használtan kb. 80 EUR, Venice korán előrendelve 100 EUR) korrekt darabok. Nem kiemelkedően jók, de nem is gyengébbek ennél a kategóriánál.

Személyes meglátásom, hogy ezeket az órákat nem az örökkévalóságnak készítették, a tíz évet már nem biztos, hogy megérik, és a szerkezet bírja majd legjobban. De napjainkban, ezért az összegért mondhatjuk, hogy ez belefér. És ezzel nem is lenne semmi baj, hacsak a gyártó nem úgy prezentálná ezeket a darabokat, hogy luxusórák, amik örökre megváltoztatják a luxusórák piacát, stb... A marketing és a megtévesztés között pedig nagyon vékony a határvonal, döntse el az olvasó, hogy a Filippo Loreti kommunikációja marketing-e, vagy inkább a jóhiszemű laikusok megtévesztése.

Összegzés

A fenti írás nem egy kifejezett termékismertető, vagy modellbemutató volt, hanem egy -tényeken alapuló vélemény-cikk arról, hogy miként téveszti meg emberek sokaságát a Filippo Loreti cég többek között azzal a marketing szöveggel, hogy elérhető luxust kínálnak, elérhető árú luxusórákat, az eddig ismert luxusórák árainak töredékéért és újraértelmezik az órák világában a luxus szó jelentését és a többi...

A több helyen megjelenő, a terméket egekig magasztaló -szvsz- PR cikkek pedig annak adnak táptalajt, hogy az órákhoz kevéssé értő emberek szó nélkül bedőljenek egy olyan gyártónak, ami sokkal szebbnek, jobbnak adja el magát, mint ami. És itt nem egyszerű marketingről van szó, hanem megtévesztésről.

Ami miatt viszont nem lehet ezzel igazán megvádolni őket az az, hogy az órák leírásaiban ott vannak a részletek. Ha nem is tisztességgel kibontva, de ott van az anyag, a szerkezet, az üveg. Aki ért hozzá, pontosan tudni fogja a leírás alapján, hogy az ég világon semmi köze nincs ezeknek az óráknak a luxushoz - a szó óraipari értelmezésében-. Aki pedig nem ért hozzá, csak tulajdonságokat lát, és rengeteg pozitív cikket, elképesztő mennyiségű reklámot és folyamatosan azt a szót, hogy LUXUS. A termékek adatlapján a vásárlói vélemények egytől egyig 5 csillagosok, negatív véleményt nem is láthatunk. Ellenben a fórumokon... Ha egy kicsit kutakodunk az interneten, akkor megtalálhatjuk a negatív véleményeket is a késő szállítmányokról, a megkérdőjelezhető minőségű, összeszerelési hibás darabokról egyaránt. Csak ezek nem kapnak olyan reklám-büdzsét, mint a LUXUS.

Amit nem tudok eldönteni, hogy Matis és Danielius Jakutis vagy egyáltalán nem értenek az órákhoz és nem ismerik azok világát, vagy elképesztően jó marketinges embereket vettek fel...

Extrák

Először Karácsony után, majd az új év első munkanapján kérdésekkel fordultam a céghez. Eddig egyetlen levélre sem kaptam választ, de cseten ígérték, hogy írnak majd, már a marketing osztálynál (!) van a levelem. Az alábbi kérdéseket küldtem el a gyártónak:

• Mi teszi a Filippo Loreti órákat "luxusórává"?
• Melyik országban készítik a tokokat?
• Melyik országban készülnek a mutatók és számlapok?
• Hol szerelik össze a Filippo Loreti órákat?
• Mit jelent a "zafír bevonatos üveg karcálló funkcióval" kifejezés? Mit jelent a zafír bevonat?
• A Miyota készíti a márkajelöléses rotorokat az automata szerkezetekhez? Ha nem, akkor melyik cég?
• A 10 éves garanciaidő magába foglalja a kvarcórák esetén az esetleges elemcseréket, a mechanikus órák esetében pedig az 5 évenként aktuális szervizt?
• Mit takar a "prémium" szó a prémium olasz bőrszíjak esetében?
• És még egyszer: Mi teszi a Filippo Loreti órákat luxusórává szemben a 3500 eurónál drágább, valóban luxusórákkal?