1969 július 20-án nem csak Neil Armstrong és Buzz Aldrin léptek a Holdra, hanem egy Omega Speedmaster Professional. Pre-Moon.
A Holdra szállást és az “űróratörténelmet” -amik nem keverendő fogalamak- orológiai szempontból érdekes viták és kedves tévedések övezik. Ki tudja, hogy valójában milyen óra járt egészen pontosan először az űrben, vagy a holdon. Elvégre a közbeszédet, és a gyűjtők között elterjedt városi legendákat sokszor nem is olyan nehéz megdönteni, mint ahogy a Rolex Explorer, a hegymászók órája sem az első volt az Everesten.
Az első legenda máris az időbeniséghez kapcsolódik. Az ST105.012 és a 145.012-es modell gyakorlatilag megegyeztek, minimális frissítések okán kapott ’65 körül új referenciaszámot a típus, ezeket a modelleket mindenki Pre-Moon, tehát Holdra szállás előtti modellként emlegeti.
1968-ban, tehát a landolás előtt egy évvel jelent meg a frissített, újabb, 145.022-es referenciaszámú modell. A valamennyire téves Pre-Moon elnevezés abból a szempontból tréfás tévedés, hogy bár tényleg a Holdra szállás előtti években készült típusok ezek, de Neil Armstrong és Buzz Aldrin az ST105.012 és 145.012-es modellt viselték. Szóval a Pre-Moon modell volt a valós Moonwatch, legalábbis, ami először járt a Holdon.
Hogy az elmúlt nagyjából ötven évben hány különböző modellje volt a Speedmaster családnak, összeszámolni is nehéz (70 körül), viszont a Speedmaster Professional Moonwatch az a típus, amiben a legkevesebb változás történt, egészen a Holdra szállás előtti ST105.012 óta.
Omega Speedmaster Professional 145.022
Ahogy a Rolex Explorernél is átéreztük, hogy milyen mélyen adhat át nekünk egy óra, vagy egy típus története vélt, vagy valós érzéseket, és képzelhetjük magunkat hegymászónak az Explorerrel a csuklónkon, Ulysse Nardin 1846 Marine Chronometerrel vitorláskapitánynak, úgy a Speedmaster Professional-lel űrhajósnak. A történet és misztikum, ami övezi a múltját és történetét egészen más színben képes feltüntetni a típust.
Minden részletre kiterjedő könyv született róla, fogalommá vált a “Speedy Tuesday” (magyarul Speedmaster-kedd), nemzetközi órás-magazinok váltak már-már egyértelműen Speedy-függőkké és mindeközben egy 60-as években fejlesztett, azóta módjával “reszelgetett” -de érdemben igazából nem változott- kézihúzós szerkezettel szerelt, alig vízálló, könnyen karcolódó plexi üveges óráról beszélünk, amit valójában minimális módosításokkal -és már opcionálisan zafírüveggel- napjainkban is gyártanak.
Az ilyen, és ehhez hasonló modellek miatt nem lehet teljesen racionálisan tekinteni az órázás világára, ugyanúgy kialakulhatnak megmagyarázhatatlan szerelmek, mint az élet más területein.
A 145.022-ben mutatkozott be a bonyolultabb, mondjuk úgy, elegánsabb, oszlopkerekes cal.321 helyett a cal.861, 18.000 helyett már 21.600-as óránkénti lengésszámmal, aminek a pontosság látta legnagyobb előnyét. Kis bátorsággal mondhatjuk, hogy napjainkban is ez a szerkezet, legalábbis ennek a frissebb, szebben finiselt változata hajtja a Speedy-ket, az Omega által megadott 0- +10 másodperces napi megengedett járáseltérésen belül. A 3 óránál elhelyezett segédszámlap egy félórás percgyűjtő, 6 óránál a 12 órás óragyűjtőt találjuk, és 9 óránál a folyamatos másodpercet. Említeni sem kell talán, hogy a nagy, központi másodpercmutató a stopperhez tartozik.
Jelen modell közvetlen elődei, tehát a valóban a Holdon járt Pre-Moon modellek alapozták meg azt a tokformát, ami az Omegákra, de a Speedmasterre kifejezetten jellemző. Az ST105.012 volt az első, 1963-ban, ami már a ma is használt 42 milliméteres tokot kapta, a csavart tokfülekkel, amit házon belül “Lyre tokfülnek” neveznek. A másik, tokkal kapcsolatos újítás az aszimmetrikus kialakítás volt. Ezt a változtatást elsősorban a NASA jelentései eszközölték, amikben a védelem nélküli nyomógombokat és koronát sérülékenynek ítélték a szakemberek. Az új, csavart tokfüles, aszimmetrikus tok esetében a korona és a nyomógombok enyhén süllyesztettek, sokkal kisebb az esély a sérülésükre.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
